Észrevételek

Vissza a felosztáshoz...
Észrevétel
Dr. Dávid Mária (EKF Eger - főiskolai tanár) - 2011-08-01 0:10
...válasz a 2. észrevételre:
Kedves Kolléga!
Köszönjük, hogy ilyen gondosan áttanulmányozta az anyagot.
Igyekszünk az észrevételeket figyelembe venni és korrigálni a végleges anyagban, amelyet reményeink szerint szeptemberben már olvahat a publikus felületen a 13. alprojektnél.
(nyelvi lektorunk is lesz a módszertani füzet véglegesítésénél, remélhetőleg ezzel elkerüljük az elütésekből adódó problémákat.)
Üdvözlettel:
Dávid Mária
5
Hatvani Andrea (EKF - főiskolai docens) - 2011-07-15 20:49
...válasz a 2. észrevételre:
Köszönjük a konstruktív észrevételeket az anyaghoz. Szeretnék néhány gondolattal válaszolni az akváriumgyakorlatokkal kapcsolatos észrevételekhez.
Mi is nagyon fontosnak tartjuk a pályaorientációs munkát a hallgatóknál.
A javasolt akváriumgyakorlatoknál véleményünk szerint nem feltétlenül az a legfontosabb,hogy az adott gyakorlat mennyire fejleszti az adott körben résztvevő összes tag képességeit, készségeit, hanem,hogy a gyakorlatot vezető diák kipróbálhassa magát egy olyan helyzetben, ami a pedagógiai szituációhoz hasonlít. Hiszen valami új dolgot tanít meg a többieknek, próbál ki velük, miközben ő irányítja az eseményeket,ő a felelős azokért. Ilyen szempontból viszont a közismert gyerekjátékok éppen olyan alkalmasak lehetnek,sőt előnyük lehet az is,hogy nem kell attól félni,hogy a pszichológiai csoportvezetésben, csoportdinamikában járatlan hallgató esetleg olyasmibe \"fut bele\" amivel nem tud mit kezdeni. A gyakorlatban is azt tapasztaltuk,hogy a hallgatók élvezték ezeket a feladatokat,sőt őkmaguk is hoztak új játékokat.Természetesen azt,hogy a problémamegoldás és a konfliktus kezelés területén a hallgatók tapasztalatokat szerezzenek mi is fontosnak tartjuk. Tekintettel azonban arra,hogy ezt a pályaorientációs kurzust a jelenlegi formájában még a tényleges pedagógus képzés kezdete előtt végeznék el a hallgatók, ezért nem gondoltuk, hogy közvetlenül az iskola világához kellene kapcsolódnia a feladatoknak.
4
Aranyné Bíró Erika (Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola Eger - szakmai igazgatóhelyettes, komm.,önism.tréner) - 2011-05-05 23:19
A pedagógusképzésben nélkülözhetetlen a kommunikáció és az önismeret folyamatos fejlesztése. A pedagógus személyisége munkaeszköz. Ennek használatához alapos önismerettel kell rendelkezni, ezért meghatározónak tartom, hogy ismeri-e önmagát, önkifejezését, kommunikációs eszközrendszerét, másokra gyakorolt hatását, ismeri-e az önpercepciós technikákat, tesztelési technikákat. A tanár az iskolai környezetben a gyermek fejlődését befolyásoló tényezők elsődleges forrása. Éppen ezért a tanár személyiségének fejlesztése nagyon fontos. A pedagógusok személyiségét, személyiségük erejét, belső tőkéjét csoportmunkában lehet a leghatékonyabban fejleszteni. Úgy vélem, a fejlesztés minden lépcsője szükséges. Az általános és a speciális személyiségtényezők felmérése elengedhetetlenül fontos azok számára, akiknek meghatározó szerepe van a gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozás során. A pedagógus azon szakemberek egyike, akinek a lelki stabilitása a szakma alapvető sajátossága. A pedagógiai-pszichológiai tréningeken szükséges fejleszteni a személyes hatékonyságot és a pedagógusok speciális személyiségét.
A tanárok speciális szerepükre való felkészítése igazán a fejlesztő csoportfoglalkozások alkalmával történik, ahol elméleti és gyakorlati felkészítésben részesülnek. Az általános fejlesztés mellett szükséges fejleszteni a pedagógus személyiségét, reális önismeretét, önértékelését, adekvát önkifejezését, reális hatástudatát, én-erejét, kreativitását, kockázatvállalását, bánásmódját.
Fontosnak tartom, hogy a személyiségfejlesztő, önismereti tréningeken jártasságot adjunk a pedagógus-tanuló közötti hatékony kommunikációhoz. Jártasságot adjunk a tanulók személyiségfejlesztését segítő technikák alkalmazásához. Ehhez a kommunikációs helyzetgyakorlatok (1.3.1.4.), gyermekjátékok, akváriumgyakorlatok és azok megtapasztalása, elemzése nagyon jók, amelyek ebben a szakmai anyagban szerepelnek.
Szerintem lényeges a teljes személyiség folyamatos felmérése és fejlesztése. Ennek a gyakorlati felkészítésben különösen fontos szerepet kell kapni, mert ezekre alapozva működik csak hatékonyan a pedagógus-tanuló kommunikáció.
3
dr. Szalay Luca (ELTE Kémiai Intézet - adjunktus) - 2011-05-02 4:55
A pályaorientációs módszertani eszköztárra akkor is szükség lesz, ha a tanárképzés egyciklusúvá válik. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hallgató már a legelső egyetemi évétől kezdve tudatosan és módszeresen készülhessen a tanári pályára. Ehhez valóban szükség van mind az önismeret, mind a pályaismeret előre eltervezett módon történő fejlesztésére.
Hiányolok azonban a vitaanyag ezen részéből a Bognár-féle munka-érdeklődés kérdőív kapcsán egy arra vonatkozó elemzést és iránymutatást a kurzust oktatók számára, hogy az egyes érdeklődési területekre kapott pontszámok hogyan függnek össze a tanári pályaalkalmassággal. A kérdőív feldolgozásához adott néhány soros tanács véleményem szerint nem kielégítő.
Az akváriumgyakorlatok közül vannak olyanok, amelyek érzésem szerint jobban szolgálják a célt (pl. a 16., a 19. és a 20.), míg a közismert gyermekjátékokat (pl. a 3., az 5. és a 14.) inkább csak elemezni kellene, hogy milyen készségeket fejlesztenek és mikor, milyen céllal érdemes a tanulókkal való együttlét során alkalmazni ezeket. Úgy gondolom, hasznos lenne olyan akváriumgyakorlatok tervezése, amelyek közvetlenebb módon is kapcsolódnak az iskolákban gyakran előforduló helyzetekhez (a problémamegoldás és konfliktuskezelés gyakorlása céljából).
A kommunikációs helyzetgyakorlatok (1.3.1.4.) estében javaslom a szakértői mozaik módszer (a leírtakhoz hasonló módon történő) felhasználását a hallgató által tanítandó tantárgyak szakmódszertani alapozása során. Ebben az esetben természetesen a választott szak(ok) szerinti homogén csoportokban az adott tantárgy (pl. kémia, fizika, matematika, történelem) közismereti tananyagából kijelölt témák dolgozhatók fel az illetékes szakmódszertanos oktató segítő irányítása mellett.
Ebben az alfejezetben sajnos elég sok gépelési hiba maradt. Néhány példát (a javítást segítése érdekében) megemlítek:
- Az alfejezet egyes részeinek számozása nem követi a 2. oldalon megadott szerkezetet.
- 4. old. A „Tréneri útmutató” bekezdés végén a zárójel előtt fölösleges a pont.
- „Interperszonális készségeim” kérdőív lenne a helyes cím (az idézőjelek feltüntetésével).
- 11. old.: „A kérdőív feldolgozásának menete” rész 1. sorában „igénylő”-re kell javítani az „igénykő” szót.
- 12. old.: 25. készség helyesen: „Azért dolgozni, hogy ne legyenek mellőzött emberek”
- 13. old.: az “Egyebek” részben is következetesen kell alkalmazni a nagy kezdőbetűket, valamint az 51. készség helyesen: “Megérteni, hogy miért csinálom azt, amit csinálok (belátás)”
- 51. old.: 1. bek. vége: nem „megitatják”, hanem “megvitatják”.
- 61. old.: A 28. kérdés végén hiányzik a pont és a 66. kérdés vége helyesen: „viszem.”
2
Dr. Bikics Gabriella (Miskolci Egyetem - egyetemi docens) - 2011-04-28 19:13
A módszerek nagyon jók, hasznosak, a kurzust ezek segítségével teljes egészében meg lehet tartani. Egyben gyakorolni lehet velük a különböző csapatépítő technikákat, és nem utolsó sorban játékosságuknál fogva motiválók. Szerencsésnek nevezhető az az oktató, aki ezeket az önismereti kurzusokat tarthatja.
1