Észrevételek

Vissza a felosztáshoz...
Észrevétel
Kiss Józsefné (Id. Szabó István Általános Iskola, Óvoda és Körzeti Könyvtár - tanítónő, igazgató) - 2011-05-01 21:54
2.2.1.2 Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése kompetencia szintjei

1. Csoportfejlesztés és közösségi értékek

A csoportfejlesztés, közösségformálás a pedagógusok egyik legfontosabb kompetenciája. Meggyőződésem, hogy már a féléves gyakorlat előtt álló hallgató is rendelkezik, és kell is hogy rendelkezzen ismeretekkel a csoportokra és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszerek tekintetében, és képes értelmezni a konfliktusokat, problémákat.
A véglegesített tanár kompetenciaszintje szerintem túlságosan nagy elvárást fogalmaz meg az\" elkötelezetté válik a szélesebb társadalmi közösség építésében\" tekintetében, egyrészt azért, mert nem a pedagóguson múlik csak és kizárólag, hogy a kompetenciaszintet tudja-e teljesíteni, hanem sokkal inkább külső körülményeken,a társadalmi közegen, az őt körülvevő közösség mindenkori igényein, a politikai viszonyokon. Másrészt a tapasztalt tanár, kiváló tanár, mestertanár szinteken is elképzelhető, hogy ezt a kompetenciaszintet személyiségéből adódóan nem tudja elérni, viszont a magasabb szintek valamenyi követelményét eléri, illetve meghaladja.

2. Esélyteremtés az iskolai és pedagógiai gyakorlatban

Hiányolom a féléves gyakorlat előtt álló hallgató kompetenciaszintjéből a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, az integrált pedagógiai rendszer egyáltalán az integráció fogalmának ismeretét.
Az IPR alkalmazására való törekvést abban az esetben, ha az, az iskolában tanuló különböző családi hátterű gyermekek számára az esélyteremtést elősegítené, a következő diplomás tanár, véglegesített tanár szinten.
Az esélyteremtés témakörben kimondottan a roma kisebbséghez tartozó tanulók helyzetének alapos ismeretét, fejlesztésük egyéb lehetőségeit, többségi tanulókkal való együttnevelésük irányainak ismeretét.
A tapasztalt tanár tekintetében sem elvárható kompetenciaszint véleményem szerint a szélesebb társadalom esélyteremtő folyamataiba való bekapcsolódás. Ezen a területen a pedagógusoknak egyértelműen az iskolai létben való gondolkodás kell legyen a munkájuk célja, már csak azért is,mert a feladat rendkívül sokrétű, nehezen megoldható,a pedagógus teljes személyiségét követelő és igénybevevő, érzelmekkel telített.

3. Interkulturális kompetenciák és nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre

A kompetencia szintekre vonatkozó elvárásokat jónak tartom. Ezen a kompetencia-területen is kiemelendőnek tartanám azonban annak a társadalmi közegnek a kultúrájának a fokozott ismeretét, ahol az adott tanár a munkáját végzi.(Például, ha olyan iskolában dolgozik, ahol a roma tanulók aránya megközelíti a többségi tanulókét, akkor a roma kultúra ismerete kapjon prioritást más kultúrákkal szemben. A tudása ebben a tekintetben legalábbis legyen alapos és pontos.)
Ezen a területen sem tartom szerencsésnek a kiváló tanár vonatkozásában \" a szélesebb társadalmi közeget tekintve is bekapcsolódik a multikulturális tevékenységbe\" megfogalmazást. Véleményem szerint a \"bekapcsolódás\" nem tanári kompetencia elvárás, és szintén nem csak és kizárólag a pedagóguson múlik, hogy meg tudja-e tenni, sokkal inkább a tőle független változó politikai, társadalmi környezeten.

Köszönöm a lehetőséget az észrevételeim megtételére!
4
Márkus Róbert Zsolt (HMÖ PKI - pedagógiai szakértő) - 2011-04-30 21:33
2.2.1.4 A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE KOMPETENCIA SZINTJEINEK RÖVID VÁLTOZATA

Általánosságban elmondhatom, hogy kissé nehézkes a szöveg megfogalmazása, ez néhol a megértést is nehezíti. Hiányolom a különféle szintek leírásából a pedagógus mérési tevékenységeinek megnevezését! Továbbá az egyre szélesebb körben támogatott hálózati tanulásba való bekapcsolódását. Illetve ezekkel összefüggésben pl. ún. jó gyakorlatok kifejlesztését, megvalósítását, dokumentálását, azok adaptálhatóvá tételét.
Ezeket azon szintek esetében jelöltem, ahol elképzelhetőnek/kívánatosnak tartom megjelenésüket.

Megítélésem szerintem ez mind nagyon fontos, és szükséges is, amivel még maximum ki lehetne egészíteni, hogy a kölcsönhatásokat, összefüggéseket fel is kellene ismerni, és úgy felhasználni!

0. szint: felkészülés szakasza

Megtalálja vagy elképzelhető, hogy ezen a szinten még megismeri a megfelelő módszereket.
Gyermeki megismerés szintjeit elsajátítja. Megtanulja a fejlesztések lehetőségét, a tehetségekre vonatkoztatva is. Azt gondolom, hogy ebben a szakaszban sajátítja el az alapvető mérési ismerteket is, amelyek a ma nevelési-oktatási intézményeiben már elengedhetetlenek!

1. szint: diplomás tanár

A stratégiához megfelelő, változatos módszerek alkalmazása. Illetve sokféle módszert ismer, ezeket alkalmazni is tudja. A módszerek között muszáj, hogy ismerje a legújabb innovatív módszertani lehetőségeket is, és munkája során próbálja ki, majd döntsön azok használhatóságáról az adott intézményben! Képes megalkotni a „hidat” az előzetes tudás és az új tartalom között!

2. szint: véglegesített tanár

Első olvasatra nem találtam nagyon nagy különbséget az előző és a jelen szint között. Természetesen a törvény alapján értem a különbséget.
Ezen a szinten a pedagógus a gyermeki megismerés szintjeit tudatosan alkalmazza, ismeri a fejlesztések, a tehetséggondozás lehetőségeit.
Fontos, hogy ezen a szinten a pedagógus a méréseket ismerje, tudatosan építse be a stratégiájába. A fejlesztési lehetőségekről is legyen kialakult elképzelése.
Legyen képes a tanulók közötti szociális kompetenciák fejlesztésére!


3. szint: tapasztalt tanár

Jó gyakorlatok kidolgozására, megvalósítására képes, ezzel összefüggésben hospitálókat fogadhat, kidolgozott jó gyakorlatait adaptálásra átadhatja.

4. szint: kiváló tanár

Tudását átadja, mentorként is dolgozhat. A hálózati tanulás aktív részesévé válik, mint átadó.

5. szint: mestertanár
Rendszeres publikációs tevékenységet folytat, idegen és anyanyelven egyaránt. Tudatosan neveli az utódját/jait, tanulmányaik folytatására ösztönzi őket, jó gyakorlatok kifejlesztését szorgalmazza körükben.

Köszönöm, hogy leírhattam a véleményemet!

Munkájukhoz sok sikert kívánok, és felkészült, tudatosan ténykedő pedagógusokat, lehetőleg ne 28 kötelező órával!
3
Mészáros Lászlóné (K.A.A.I. Dózsa György Tagiskola Balassagyarmat - gyógypedagógus tanár) - 2011-04-26 15:52
2.2.1.8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért kompetencia

1. Szakmai szerepek elfogadása és felelősségteljes gyakorlása.
\\\" A tanári szerepek és feladatok,valamint az ezekre ható társadalmi folyamatok,
jogszabályok és etikai normák ismeretében képes meghatározni és rendszeresen
újrafogalmazni saját szakmai szerepvállalását.\\\"

Több évtizedes tapasztalat alapján merem a fenti mondatot értelmezni és bírálni.
Túlzónak és irreálisnak tartom mind az öt szinten, de különösen a 0. szinten történt
elvárásokat. A leírtak olyan komoly etikai elköteleződést támasztanak a hallgatókkal és
a tanárokkal szemben, amelyekhez teljes lelki egészség és kiegyensúlyozottság lenne
elvárható.
Sajnos ez a mai gyakorló pedagógus társadalomban nem mindig van jelen. A szakma
társadalmi elismertsége és egyre csökkenő értéke csak a legelhivatottabb kollégákat
tudta pályán tartani. A szintekhez kapcsolódó elvárások nagyon idilliek és maximális
alázatot feltételeznek. Ez természetesen megvan az erre a pályára jelentkező fiatalokban,
de a társadalom reakciói és a mindennapi élet nehézségei csorbítják a kiinduló állapotot.

8.2. Önismeret, önreflexió, lelki egészség

0. szint
Túlzóak az elvárások, itt még nincsenek pedagógiai tapasztalatok hiszen a hallgató
önálló gyakorlatra bocsátásának szintjén állunk.

1. szint
Mentori segítséget kíván tőle, szakmai iránymutatást vár el. Ezen a szinten az egy éves
gyakorlattal rendelkező tanárok állnak. Tehát ezt a feladatot nehezen fogják teljesíteni.

2. szint- 3. szint
A kompetencia határok összemosódnak a két szint között, kettő év után, de még 5 év
után sem tudhatja biztosan a tanár, hogyan lehet védekezni a kiégés ellen, jó ha saját
lelki egészségét tudja védelmezni, s nem hagyja el a pályát.

Lehet, hogy kicsit sötéten fogalmaztam, de tapasztalataim azt mutatják, hogy amíg a
pedagógus pálya nem nyeri vissza méltó társadalmi elismertségét és anyagilag nem
emelkedik fel az őt megillető szintre, addig nehéz lesz a pályakezdő fiatalokat megtartani,
illetve a régieket a pályán marasztalni.
Remélem, ez a mentortanári képzés az elmúlt egy évben elindított engem is az
optimizmus felé, és nézeteim az első hallgató- mentorált megérkezésével pozitívakká
válnak.
2
Mihályi Éva (Gyakorlatvezető mentortanár EKF - 2.féléves hallgató Nk:V3HBTI) - 2011-04-06 19:50
A kommunikáció és szakmai együttműködés kompetencia szintjét választottam rövid elemzésre.
A bevezető rész meghatározza a pedagógus szervezet tagjaként a partneri együttműködés szereplőit: tanulók, kollégák, más munkatársak, szülők, az iskola életében előforduló szakemberek, mindenki, aki a pedagógiai folyamatban valamilyen szerepet tölt be.
Ebben a kompetenciában a hangsúly a nyitottságon van, azon képességen, hogy a problémák feltárásában és megoldásában a cél érdekében képes legyen a pedagógus szakmai segítséget kérni és azt elfogadni. Természetesen feltételezi, hogy a szervezet sajátosságainak és a vonatkozó jogszabályoknak ismeretében, a pedagógus részt vesz a szervezet fejlesztésében és értékelésében. Hitelességet és jó kommunikációs technikát kell alkalmazni a különböző szituációkban.
A szükséges kompetenciákat három színtérre taglalja:
- Az együttműködés kompetenciái- az iskolai élet különböző szereplőivel folytatott kooperáció.
- A hatékony osztálytermi kommunikáció.
- A szakmai kommunikáció.
Véleményem szerint ezek a megállapított színterek átölelik a potenciális lehetőségeket, világos útmutatást adnak a fókuszban lévő szervezetekről.
Az öt megnevezett szint: 0,1,2,3,4,5, elnevezései elhelyezik a pedagógust egy skálán, amit neki végig kell járni. A megnevezések, találók, világosan jelképezik azt a felkészültségi szintet, amit a tanárnak el kell érnie. A növekvő számszerű értékek nem csak szimbolikusak, hanem egyre bővülő tudásszintet, gyakorlatok és hozzáállást feltételeznek. Ez egyre növekvő szükséglet és képesség, amelyet minden tanárnak produkálnia kell pályafutása során. Természetesnek tartom, hogy az idő és tapasztalat megszerzésével, mindenki részt kell, vegyen egy felsőbb, regionális, országos projekt kidolgozásában, irányadásában.
Ugyan így kötelessége minden mesterpedagógusnak a szakmai tapasztalat átadása, így biztosítva a kontinuitást, a jó minták megörökítésében.
Én személyesen aktivizálónak tartom ezt a rendszertervezetet. Motiválhatja a kollégákat abban, hogy minél magasabb fokozatba sorolják őket. Nem látom át az átlépést egyik szintről a másikra. És mint minden motiváció, itt is lényeges lenne az anyagi elismerés, megkülönböztetés.
Most, mikor a pedagógus megítélése annyira degradálódott, kell valami kitörő lehetőség, hogy ismét bizonyítani tudjanak, de meg van-e teremtve ennek a háttere? Erkölcsileg is nagyon fontos mindenkinek, az hogy társadalmi szinten elismert legyen a szakmája. A pedagógus szakma meghatározó minden társadalom fejlődésében. A mi feladatunk, hogy felkészült, szakmával rendelkező fiatalokat engedjünk ki a gazdasági színtérre, növeljük az aktív lakosság számát.
1