Konzorcium


Észak-Magyarországi Regionális
Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ
tevékenysége


EGER

2009 – 2011


Tisztelt Olvasó!

Ön az újonnan megalakult Észak-Magyarországi Pedagógusképzési Kutatóközpont céljait, feladatait és tevékenységét bemutató tájékoztató füzetét tartja a kezében. Szeretnénk megismertetni Önnel a központ létrejöttének indokait, valamint azokat az elképzeléseinket, amelyek megvalósításával Önnek, mint az Észak-Magyarországi Régió oktatásügyében szerepet vállaló kollégánknak kívánunk segítséget nyújtani. Ebben a tevékenységben szeretnénk az Ön közreműködésére is támaszkodni.

Miért is jött létre ez a központ?

Bizonyára ismertek Ön előtt is azok a támogatási formák, amelyek hazánk oktatásügyének, az emberi erőforrások fejlesztésének előmozdítása érdekében az elmúlt években megjelentek és megvalósultak. A Nemzeti Fejlesztési terv első fázisában főként az úgynevezett Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programok (HEFOP) keretében kaptak jelentős támogatást a hazai oktatási intézmények. A most induló 2. szakaszban a Társadalmi Megújulás Operatív Programjai (TÁMOP) keretében érkezik ez a támogatás.
Talán nem nehéz belátni, hogy ezek a programok, bármennyire hasznosak is, nem képesek betölteni hivatásukat, ha egymástól elszigetelten valósulnak meg. Mindenképpen szükség van arra, hogy egy régió, majd később az ország felsőoktatási intézményei is összehangolják a fejlesztéseiket, a párhuzamosságok elkerülésével ésszerűbbé tegyék az anyagi források felhasználását. Az is könnyen belátható, hogy az azonos régiókban működő közoktatási intézmények, pedagógiai szolgáltatók erőfeszítéseinek összehangolása ugyancsak szükséges.
Gondoljunk csak arra, hogy egy iskolai fejlesztés feltétlenül igényli az ott dolgozó kollégák szakmai fejlődését, képzését. A felsőoktatási intézmények is érdekeltek a pedagógusok képzésén túl az ő továbbképzésükben is. A két intézménytípus regionális szintű együttműködése ebben a tekintetben is gyümölcsöző lehet.
Ugyanilyen fontosságú a hallgatók gyakorlati képzése terén, a vezető tanárok (mentorok) kiválasztása és képzése terén, a korszerű módszerek, technikák elterjesztése, a pedagógiai innováció, kutatás terén megvalósuló együttműködés is.
A közvetlen EU-s támogatásoktól függetlenül is indokoltnak látszott, és erre a felsőoktatási törvény is utalt, a pedagógusképzés országos fejlesztő hálózatának kiépítése. Központunk ennek a kiépülő rendszernek a részét képezi. Talán nem nehéz belátni a pedagógusképző intézmények együttműködésének az indokoltságát sem. Vajon minden intézményben külön ki kell építeni a kompetencia alapú képzés metodikáját, eszközrendszerét? Mindenütt saját hallgatói nyilvántartási rendszer fejlesztésére van szükség? Azok az információhordozók, amely elkészülnek az egyik pedagógusképzőben, vajon nem használhatók másutt is?
A pedagógusok szakmai fejlődését, eredményes iskolai munkáját jelentős mértékben segíti, ha a képzőintézmények és az iskolák, valamint a szolgáltatók együttműködése révén megvalósul a pedagógus jelöltek, a kezdő pedagógusok és a gyakorlott pedagógusok szakmai fejlődésének (alap-, bevezető- és továbbképzésének) egységes szemléletű, koherens támogatása.
Az eddig elmondottak talán meggyőzték Önt a központ létrehozásának indokoltságáról.

Hogyan épül fel a központ?

A központ az Eszterházy Károly Főiskola Érsekkerti Épületében nyert elhelyezést, tekintettel arra, hogy a főiskola a régióban alakult konzorcium vezetője. A konzorcium tagja még a Miskolci Egyetem és a DPSZI is.
Az Érsekkerti Épületben található a központ vezetése, adminisztrációja, a gyakorlati képzésért, valamint a továbbképzésért felelős munkatársak.
A központ az emrk@ektf.hu e-mail címen érhető el.
A központ részét képező Miskolci Egyetem mindkét karán, a Bölcsészettudományi Karon és a Sárospataki Tanítóképző Főiskolai Karon is megtalálhatók a központ menedzsmentjének képviselői.
A központ saját állományába tartozó munkatársakon kívül a központ feladatainak megvalósításában részt vállalnak a konzorciumot alkotó intézmények oktatói, kutatói is.
A központ működésének elengedhetetlen feltételét képezi külső kapcsolatrendszere. Egyfelől a régión belüli pedagógiai szolgáltatókra, az innovatív iskolákra, másfelől pedig az országban működő többi regionális központra (Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely, Veszprém, Budapest) számítunk a közös munkában.

Mik a legközelebbi feladatok?

A meghirdetett pályázat keretében a 2009-2011-es időszakban elvégzendő konkrét feladatokra tettünk javaslatot, majd ennek elfogadása után erre vállalkozunk.
A feladatokat részfeladatokra (alprojektekre) bontottuk. E füzet további részében az alprojektek céljaival, tartalmával, az elvégzendő feladatokkal, a bekapcsolódás lehetőségeivel ismerkedhet meg az Olvasó.
Az első négy alprojekt a központ kialakításával, folyamatos működési feltételeinek megteremtésével, a régión belüli és a régiók közötti kapcsolattartás infrastrukturális, főként kommunikációs technikai feltételeinek létrehozásával és az egész hálózat minőségbiztosítási rendszerének kiépítésével foglalkozik.
Az ötödik alprojekt célja az, hogy a régió pedagógusképzésben érdekelt oktatóit felkészítse a kompetencia alapú oktatás megvalósítására. A szemléleti egység megteremtése után a képzők képzésére, a szükséges kompetenciák kialakítására kerül sor.
A 6. számú alprojekt az pedagógusképzésben dolgozó kollégák és az iskolákban tanító pedagógusok érdeklődésére egyaránt számot tarthat. Olyan, a hazánkban még nem elterjedt, de külföldön már jól bevált tudásmegosztó rendszert kíván megteremteni, amelyben az egyéni szakmai fejlődéshez a tapasztalatcseréhez jól hasznosítható órafelvételek, korszerű módszereket illusztráló tanítási részletek állnak majd rendelkezésre.
A 7. számú alprojekt keretében a már másutt alkalmazott alternatív programok számbavételére alkalmazásuk lehetőségeinek megítélésére és terjesztésükre kerül sor.

Mint korábban már említettük, a központ feladatrendszerének kiemelt fontosságú szegmense az iskolákkal való együttműködési, partneri kapcsolat kiépítése és fenntartása. A pedagógusképzésnek az iskolai gyakorlatok mindig is fontos részét képezték. A mesterszintű tanárképzésben az eddigi gyakorlatokon túlmenően egy külön félév áll a hallgatók rendelkezésére ahhoz, hogy saját pedagógiai arculatukat formálják. Ebben az időszakban nagyon fontos a képző intézmény és az iskola egyenrangú partneri együttműködése. Az ilyen körülmények között megvalósuló gyakorlat feltételeinek megteremtésére vállalkozik a 8., míg az ebben a munkában kulcsszerepet játszó mentorok kiválasztásának elveit, képzésük tartalmát és módszereit dolgozza ki a 9. alprojekt. Eredményként három különböző hosszúságú képzés áll majd azon kollégák rendelkezésére, akik hajlandók a gyakorlaton lévő végzős hallgatókkal, illetve a pályakezdőkkel foglalkozni.
Nem elegendő azonban kiképezni a mentorokat. Feltétlenül szükség van arra, hogy a hallgatókkal foglalkozó mentorok és a képzőintézmények között folyamatos kapcsolat álljon fenn. Ennek a technikai feltételeit, fórumait alakítja ki a 10. alprojekt.
A 11. alprojekt a képzésben dolgozók munkafeltételeinek, módszertani kultúrájuk fejlesztésének feltételeit teremti meg. Közismert tény az, hogy a pedagógusok munkakultúrájára jelentősebben hat az, ahogyan őket tanították, mint az, amit mondtak nekik a tanításról. Ez az alprojekt azt kívánja előmozdítani, hogy az egyetemi, főiskolai képzésben is tért nyerjenek a közoktatásban kívánatosnak tartott módszerek, eszközök.
A 12. alprojekt teszi lehetővé a régióban folyó pedagógiai kutatások, oktatásügyi fejlesztések eredményeinek közreadását, elterjesztését.
Az iskolai pedagógiai munka megítélésekor és a pedagógusképzés hatékonyságának vizsgálatakor is gyakorta felvetődik a pályaalkalmasság vizsgálatának a kérdése. A 13. alprojekt keretében kísérletet teszünk a nemzetközi méretekben rendelkezésre álló alkalmasság-vizsgáló eljárások adaptálására. A projekt második része a pedagógusképzés végén és az iskolai gyakorlat különböző szintjein elvárható pedagógusi kompetenciák meghatározására vállalkozik.
A 14. projekt látszólag technikai jellegű feladatot old meg. Egy olyan nyilvántartási rendszert épít ki, amelynek segítségével áttekinthetővé válik az országban gyakorlótanítás helyszínéül választható iskolák és mentortanárok hálózata, valamint a gyakorlótanításra készülő hallgatók névsora.
Az utolsó, 15. alprojekt egy országosan is, de régiónkban különösen jelentős probléma megoldásához igyekszik segítséget nyújtani. A szociális, kulturális hátrányokkal rendelkező tanulók integrált, inkluzív iskolák kereteiben történő nevelése, fejlesztése egy demokratikus társadalomban jogos elvárás. Megvalósítása azonban kifinomult módszereket, a speciális feladatra jól felkészült pedagógusokat igényel. A nemzetközi és hazai eredményes tapasztalatok feldolgozásával és közreadásával, a helyi körülményekhez történő igazításával kívánunk ezen a téren is előre lépni.

Kérjük az Olvasót, forgassa érdeklődéssel ezt a tájékoztatót, ismerkedjen meg munkánkkal, és a későbbiekben működjön együtt velünk.

Eger, 2010. február 01.

Az Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési
Kutató- és Szolgáltató Központ munkatársai